�ll�skeres�s – tipikus n�i hib�k

A n�k az �ll�skeres�s sor�n nem hangs�lyozz�k ki megfelel�en kor�bbi teljes�tm�ny�ket, kev�sb� b�trak a b�rt�rgyal�sokon, t�l magas m�rc�t �ll�tanak maguknak, �s hajlamosak agyonelemezni a felv�teli interj�kat.

A n�k hajlamosabbak arra, hogy se sz�ban, se az �n�letrajzukban ne t�rjenek ki kor�bbi teljes�tm�ny�kre. L�teznek �gynevezett klasszikus n�i �ll�skeres�si hib�k, ezeket a f�rfiak csak ritk�n k�vetik el az �ll�skeres�s sor�n, a n�k viszont ann�l gyakrabban.

• Elhallgatja k�pess�geit �s tapasztalatait

A n�k hajlamosak arra, hogy se sz�ban, se az �n�letrajzukban, se a k�s�r�lev�lben ne t�rjenek ki kor�bbi teljes�tm�ny�kre. Pedig a munkaad�k egyre ink�bb elv�rj�k a projektt�pus� �n�letrajzokat, amelyek kifejezetten a kor�bbi teljes�tm�nyekre f�zik fel a jelentkez� karrier�tj�t. Karrier-tan�csad� szak�rt�ink szerint pedig a felv�teli interj�n pontosan a teljes�tm�nyek hangs�lyoz�sa a legc�lravezet�bb taktika: �gy az �ll�skeres� el tudja ker�lni a t�lzott �ndics�ret �ltal keltett ellenszenvet, de az �nbizalomhi�ny l�tszat�t is. (Ak�r ez, ak�r a 

m�sik az alkalmatlans�g benyom�s�t keltheti.) Nem el�g teh�t felsorolni az eddig bet�lt�tt poz�ci�kat �s iskolai v�gzetts�geket az �n�letrajzban, konkr�t teljes�tm�nyekkel kell al�t�masztani �ket.

• T�l magasra �ll�tja a m�rc�t

Sok n� nem hiszi el, hogy el�g j� egy feladatra. Ez els�sorban annak a k�vetkezm�nye, hogy t�l nagy elv�r�sokat t�maszt saj�t mag�val szemben. Sokan, mik�zben val�di menedzseri munk�t v�geznek el, nem tartj�k magukat igazi �zletasszonyoknak.

 Az els� hiba

A n�k t�bbs�ge nem j�r ut�na, mi�rt bocs�tott�k el. Ez egyr�szr�l �rthet�, mivel a n�k �rzelmileg m�lyebben �lik meg az elbocs�t�st. �gy nem a j�v�re koncentr�lnak, vagyis nem igyekeznek tiszt�zni, hogy benn�k van-e a hiba. A k�s�bbi �ll�skeres�s sor�n pedig fontos tudnia a munkav�llal�nak, hogy v�ltoztatnia kell a magatart�s�n vagy hozz��ll�s�n.

• Nem k�r seg�ts�get

Sok n� nem k�r seg�ts�get az �ll�skeres�s sor�n, mik�zben a legjobb taktika a kapcsolati t�ke mozg�s�t�sa. A visszah�z�d�s �s a passzivit�s nem megfelel� magatart�s akkor, amikor a karrierben bek�vetkezett kr�zist kell orvosolni. Azok gondolkoznak j�l, akik mindenkit�l seg�ts�get k�rnek, akit csak el�rnek, �s nem azzal foglalkoznak, mit gondol most r�luk a k�rnyezet�k.

• V�rja, hogy h�vj�k

Jellemz�bb a n�kre, hogy nem maguk keresik meg a c�gek munkat�rsait, hanem hisznek abban, hogy bizony�ra fel fogj�k h�vni �ket. Vagyis k�szp�nznek veszik az ig�retet, mely szerint a munkaad� maga jelentkezik. A “majd mi keress�k" nem azt jelenti, hogy keresni is fogj�k. �rdemes ut�naj�rni a lez�ratlan �gyeknek �s v�rakoz�s helyett elkezdeni menedzselni saj�t karrierj�ket.

• Interj�: minden elv�r�snak meg akar felelni

A felv�teli besz�lget�sek sor�n a n�k megpr�b�lnak maxim�lisan megfelelni minden elk�pzelhet� k�v�nalomnak. De senki sem lehet j� egyszerre mindenben, a n�i jel�ltek pedig gyakran t�lzottan is igyekeznek. Nem mindig a legk�szs�gesebb �s legalkalmazkod�bb jelentkez� mellett d�ntenek a munk�ltat�k.

• “Sose csin�ltam" helyett: “meg fogom tanulni"

A n� sz�m�ra term�szetesebb a szolid fogalmaz�s. Ha egy �ltala m�g el nem saj�t�tott k�szs�gre k�rdeznek r�, egy f�rfi ink�bb azt mondja: 'meg fogom tanulni', vagy 'meg akarom tanulni', egy n� pedig azt: 'm�g nem tudom'. Nyilv�nval�, hogy melyik hat�sosabb...

• Lebecs�li anyai tapasztalatait

A k�zv�leked�s szerint, aki otthon van, az nem dolgozik. Sokan, akik p�ld�ul egy ideig anyak�nt otthon maradnak, �gy �rzik, ezalatt semmit sem csin�ltak, �s k�pess�geik el�rt�ktelenedtek. Pedig sok mindent gyakorol az, aki mint csal�danya t�lt el egy-k�t �vet: bizonyos feladatok felfoghat�k projektmenedzsmentnek, de ak�r konfliktuskezel�si vagy k�pz�si projektnek is. Karriertan�csad�k szerint ilyen p�ld�k eml�t�se egy�ltal�n nem kelt visszatetsz�st az interj�ztat�ban.

• Nem mer vit�ba sz�llni a fizet�s miatt

Az �j emberek felv�tel�n�l vagy munkat�rsak magasabb poz�ci�ba val� kiemel�s�n�l gyakran kimer�t� t�rgyal�sok zajlanak a juttat�si csomag k�r�l. A n�kkel sokkal egyszer�bb dolga van a f�n�ks�gnek, mivel l�nyegesen visszafogottabban kezelik az anyagi vonatkoz�s� k�rd�seket. Az �ll�sk�zvet�t�k �s fejvad�szok sz�m�ra csaknem ismeretlen jelens�g, hogy a n�i jelentkez� lemondana egy munk�r�l, mert nem kapja meg �rte azt az �sszeget, amit k�rt.

• Nem aj�nlja fel, hogy pr�b�lj�k ki

Ha habozik a munk�ltat� felk�n�lni egy �ll�st, k�rhetj�k, hogy egy projekt erej�ig pr�b�lja ki a k�pess�geinket. Ehhez az aj�nlathoz k�ts�gtelen�l kell n�mi v�llalkoz�kedv, ami sokkal jellemz�bb a f�rfiakra, mint a n�kre. A f�rfiak hajlamosabbak arra, hogy fizet�s n�lk�l vagy jelk�pes �sszeg�rt v�llaljanak egy pr�bamunk�t - a n�k ritk�bban gondolnak erre a lehet�s�gre.

• F�l�slegesen em�szti mag�t

A n� gyakran minden szav�t meggondolja, emellett t�l sokat em�szti mag�t. �lland�an visszagondol az interj� sor�n elk�vetett bakl�v�sekre, �jra �s �jra saj�t hib�in gondolkodik. Ez az, amit a n�k megtesznek, a f�rfiak viszont nem. A kis hib�k�rt nem kell ut�lag aggodalmaskodni, viszont a nyilv�nval� rossz l�p�seket nem kell legk�zelebb elk�vetni. M�g az is t�bbet seg�t a negat�v gondolkod�sn�l, ha egy teljesen elhib�zott �ll�sinterj� ut�n is azt mondja mag�nak, hogy nagyon j� volt.