Az elm�lt 15 �v t�rt�n�sei, a rendszerv�lt�s, a piacgazdas�gra val� �tt�r�s �s a n�k foglalkoztatotts�g�nak visszaes�se alaposan �tform�lt�k a magyar lakoss�g v�leked�s�t a n�k munkaer�piaci szerepv�llal�s�r�l. Ez persze nem jelenti azt, hogy a n�k a gyakorlatban egyenrang�ak lenn�nek a f�rfiakkal - ma Magyarorsz�gon (r�szletes adatok csak 1998-b�l �llnak rendelkez�sre) a n�k �tlagkeresete 20%-kal marad el a f�rfiak �tlagkereset�t�l. Ha azonban a magas k�pzetts�get k�v�n� szellemi munk�t v�gz�k �tlagkereset�t n�zz�k, ott a f�rfiak 35%-kal keresnek t�bbet a n�kn�l.

Felm�r�s�nk ugyanakkor igazolta a t�rsadalomkutat�k v�leked�s�t, miszerint a 24-32 �ves, magas iskolai v�gzetts�ggel rendelkez�, szellemi munk�t v�gz� v�rosi n�k egyre fontosabbnak tartj�k, hogy tud�suk a munkaer�piacon �rv�nyes�lj�n. A kilencvenes �vek �ta egyre nagyobb sz�mban jelenik meg a munkaer�piacon egy fiatal, ambici�zus n�i csapat, akik a f�rfiak�hoz hasonl� karriert szeretn�nek befutni, sok esetben azonban m�g csak versenyhelyzetbe sem ker�lnek f�rfit�rsaikkal. A dolog �rdekess�ge, hogy Magyarorsz�gon a n�k magasabb v�gzetts�g�ek, ennek ellen�re sokkal kevesebb a vezet� beoszt�s� n�, mint a f�rfi, jeles�l feleannyi.

B�r a t�rsadalmi k�zv�leked�s szerint a n�knek a h�ztart�s �s gyereknevel�s megfelel� �nmegval�s�t�si lehet�s�get k�n�l,

a v�laszad� n�k v�lem�nye szerint az �nmegval�s�t�s terepe els�sorban a munkahely.

A v�laszad�k szerint a legfontosabb szempont a munkahely meg�t�l�s�ben, hogy a munka �rtelmes legyen, a k�pess�geknek megfelel� feladatokat adjanak a dolgoz�knak, valamint kell� m�rt�k� visszajelz�st, erk�lcsi elismer�st ny�jtsanak az elv�gzett munk�r�l. A v�laszad�k k�l�n kiemlt�k, hogy az erk�lcsi elismer�s, a j� munka megbecs�l�se - �s nem els�sorban az anyagiak szintj�n - er�sen hat�ssal van arra, hogy egy n� �j munk�t keres, vagy hossz�t�von jelenlegi munkahely�n�l tervezi j�v�j�t.

Tudjuk, hogy f�rfiak �s n�k munkaj�vedelm�t �sszehasonl�tva m�g azonos kateg�ri�kon bel�l is jelent�s k�l�nbs�geket tal�lunk a f�rfiak jav�ra, �s azt is, hogy karriert n�k t�megesen legfeljebb az eln�iesedett szakm�kban �rhetnek el, teh�t lehetnek iskolaigazgat�k, bankfi�kvezet�k vagy �ppen a szolg�ltat� vagy szoci�lis szakma k�l�nb�z� k�z�p- �s fels�szint� vezet�i, de ezek a karrierek nem vil�grasz�l�k, nem preszt�zsd�sak, csendben a h�tt�rben maradnak n�i k�pvisel�ikkel egy�tt.

Ebb�l k�vetkez�en a v�laszad�k egyharmada l�tja egy�rtelm�en munk�ja �rtelm�t, illetve azt, hogy ez lehet�s�get ad �nmaga megval�s�t�s�ra, de ugyanennyien egy�ltal�n nem l�tj�k ennek lehet�s�g�t, holott kifejezetten erre v�gyn�nak.

Fontos szempont, hogy a k�pess�geknek megfelel� munk�t v�gezhessenek a n�k, �s ne pedig v�gzetts�g�k, k�pess�geik, kompetenci�ik "elherd�l�s�val", egy alacsonyabb rend� munkak�rben tev�kenykedjenek

- a sz�mok azt mutatj�k, hogy minden harmadik n� m�gis ezt �rzi!